Major István regisztrált villanyszerelő
Az építkezés, felújítás során az egyik elengedhetetlen az áram. Mivel szinte minden tevékenységünket háztartási készülékek segítik, mindenhol a lakásban elektromos vezetékek futják körbe a falakat.
A készülõ lakás, ház villamos hálózatát pillanatnyi teljesítményigény szerint kell kiépíteni.
Ennek meghatározásához az alábbiakra van szükségünk:
- az egyik a méretezési teljesítmény,
- a másik a csatlakozási teljesítmény,
- a harmadik a jelenlegi egyidejû teljesítmény.
A szokásos egyidejûséget annak számbavétele jelenti, hogy milyen eszközöket akarunk egyidejûleg használni úgy, hogy például a sütõ és a mosógép is egyszerre induljon.
A villamos háztartási berendezések fogyasztása alapján meghatározott teljesítmény a jelenlegi egyidejû teljesítmény. Az igényelt csatlakozási teljesítmény ennél mindenképp nagyobb legyen.
A teljesítményigényt befolyásolja, hogy a fûtés is villannyal történik-e, vagy van gáz- vagy távfûtés. Ahol csak napi néhány órás fûtés indokolt, a legtakarékosabb a ventillátorral kapcsolt villamos fûtés, amely gyorsan felfûti a szobát. Mielõtt döntünk, hogy villamos vagy gázkészülékkel szeretnénk fõzni, meg kell gondolni, hogy milyen energiacsatlakozást létesítünk, mert az befolyásolja az építési költségeket és a késõbbiekben az üzemeltetést is. 10 kW-nál nagyobb teljesítményigény esetén célszerû a szokásos egyfázisú táplálás helyett háromfázisút igényelni, ami az áramkörök három részre osztását jelenti. Ennél kisebb teljesítményigény esetén ez inkább hátrányos, mint elõnyös.
Vezetékek, villanyóra
A csatlakozó vezeték az áramszolgáltató tulajdona, õ kezelni, ezért a hálózati vezetékkel azonos típusúnak kell lennie, mégha a ház építtetõje is szerelteti fel. Családi ház esetén a fogyasztásmérõket (villanyórákat) - ha több van -, egy közös ponton, egy-egy külön szekrényben kell elhelyezni, célszerûen a kert kerítésének egyik oszlopán, a kukatárolóban, vagy az épület külsõ falán, hozzáférhetõ módon. Indokolt szempontok alapján ettõl eltérõen is meg lehet állapodni, de a fogyasztásmérõk (villanyórák) lakáson belüli elhelyezéséhez az áramszolgáltató már nem járul hozzá. A csatlakozási pont és a fogyasztásmérõk közé kerülõ méretlen fõvezeték családi házakban az építtetõ tulajdona, õ gondoskodik karbantartásáról, de az illetéktelen hozzáférés megakadályozására az áramszolgáltató különbözõ megkötéseket tesz.
Tervezés - kivitelezés
Nem csak magát az épületet, de annak villamos hálózatát is szakemberek (a mérnökkamara tervezõi névsorába felvett villamos tervezõmérnökkel) kell megterveztetni. A villamos tervezés elhagyása csak a teljesen szokásos igénybevételû lakásoknál lehet problémamentes.
Túlfeszültségvédelem
A villamos hálózaton túlfeszültség korábban szinte kizárólag a villámlásokból eredõen keletkezett. Gyors lefolyásuk révén többnyire nem melegítették fel a súlyos villamos készülékek szigetelését, így nem is keletkezett bennük komolyabb kár. A ma használatos félvezetõk (chipek) olyan kis tömegûek, hogy a légköri behatások rövid ideje alatt is tönkre mehetnek, ráadásul a félvezetõk mûködése maga is kelthet túlfeszültségeket.
Túlfeszültségvédelemre ma már mindenütt szükség lehet, ahol félvezetõs készülék van a hálózatra kötve (nemcsak bekapcsolt, de készenléti állapotban is). Ez alól az sem mentesít, ha az épületen villámhárító is van, sõt, ez még gyakoribbá teheti a veszélyt. Ennek hiánya általában csak a drága készülékek tönkremenetelét okozza, de tûzveszélyt ritkán jelent.
A túlfeszültségvédelem felszerelését nem jogszabály teszi kötelezõvé, csupán a lehetséges kár gazdasági kockázata teszi kívánatossá, megoldása komoly szakértelmet kíván. Túlfeszültségvédelmi készülékeket három helyre - a ház csatlakozási pontja, a fogyasztásmérõ és a dugaszolóaljzat közvetlen közelébe - kell felszerelni. Mivel nem olcsó, az építtetõnek elõre tisztáznia kell a tervezõvel, kíván-e ilyet beterveztetni vagy sem.
Érintésvédelem
A jól megválasztott és jó állapotú villamos berendezés használata szinte veszélytelen, a meghibásodott készülékek azonban életveszélyes áramütést okozhatnak. Ennek megelõzésére az EU államainak többségében kötelezõ a lakások villamos hálózatát áramvédõ kapcsolóval védeni. Ahol ilyet felszereltek, úgyszólván teljesen megszûnt az épületek belsejében felszerelt készülékek szigetelési hibájából elõforduló halálos áramütés.
Mindenütt kötelezõ az érintésvédelem kialakítása, a védõvezetõ (amit általában földvezetõnek neveznek) kiépítése. Szakkérdés (így nem az építtetõre, hanem a tervezõre tartozik) annak figyelembe vétele, hogy az áramszolgáltató hálózata nullázott. Ha az építészeti tervezés nem a villamos tervezéssel együtt történik, nem árt, ha az építtetõ is figyelemmel kíséri, hogy az építési tervekben szerepel-e a vasbeton épületalap villamos földelésre alkalmas kialakítása. Maga az építkezés áramütés szempontjából fokozottan veszélyes tevékenység, így az ezt kiszolgáló (úgynevezett felvonulási) villamos hálózatban kötelezõ az áramvédõ kapcsolók felszerelése.
Áram az építkezésen
Már az építkezés megkezdésekor is szükség van villamos energiára. Többnyire az építkezés közben még nem a véglegesen kiépített vezetékhálózatról vételezik az áramot a gépekhez (flexvágó, betonkeverõ, fúrógép stb.), világításhoz, az áramütés veszélye is sokkal nagyobb. A villamos szabvány megköveteli, hogy az itt használt felvonulási villamos hálózatok érintésvédelmét áramvédõkapcsolók beépítésével oldják meg.
Mivel az építkezés ipari tevékenység, ezért a villamosenergia-fogyasztás díja a lakosságitól eltérõen alapdíjas árszabás szerint történik. Ez különösen a családi házak építkezésénél elõnytelen, mert az alapdíj havi állandó összeg, ha folyik az építkezés, ha nem.